Diószegi Sámuel halotti anyakönyvi bejegyzése

Diószegi Sámuel (Debrecen, 1761. január 5. – Debrecen, 1813. augusztus 2.) református lelkész, botanikus, pedagógus.

Talán legismertebb munkája a Magyar füvész-könyv, amit Fazekas Mihállyal együtt szerkesztett, emellett számos művét említhetnénk, például az Orvosi füvész-könyv című munkáját, de csak, hogy lássuk nem csak a botanikával foglalkozott említsük még meg Erkölcsi tanítások prédikácziókban c. két kötetes művét. Ezen felül természetesen többször is publikált vallási témákban. Emellett pedig részt vett a református énekeskönyv reformmunkálataiban: két ének tőle származik.

Hatvani István halotti anyakönyvi bejegyzése

Hatvani István (Rimaszombat, 1718. november 21. – Debrecen, 1786. november 16.) orvosdoktor, matematikus, fizikus, a debreceni Kollégium tanára. Ifjabb Hatvani István fordító, nagyváradi iskolaigazgató apja.

Hatvani 1738-ban került a Debreceni Református Kollégiumba. Tanulmányait Bázelben folytatta, ahol lelkésszé szentelték. 1748-ban Marburgban orvosi oklevelet szerzett, s ugyanott fizika- és kémiatanulmányokat is végzett. 1749-ben Leidenbe hívták egyetemi tanárnak. Nem vállalta a katedrát, visszatért Debrecenbe. A mértan és bölcsészettan tanára lett. Ő tanított először vegytant, és hozatott a kollégiumba külföldről fizikai kísérleti eszközöket. Szociális gondolkodású és Debrecenért is sokat dolgozó ember volt.

Budai Ézsaiás halotti anyakönyvi bejegyzése

Budai Ézsaiás (Szilágypér, 1766. május 7. – Debrecen, 1841. július 14.) bölcsészet- és hittudós, író, történész, református püspök.

A debreceni főiskolán végezte tanulmányait, önerejéből, mivel korán árvaságra jutott.

Korán kitűnt a tanulásban, miután Késmárkon pár évet töltött, a debreceni kollégiumban előbb a költészeti osztály, majd az első éves diákok korrepetálója; contrascriba és senior korában a történelem helyettes tanára lett.

1792-től külföldi akadémiákra járt és Göttingenben tudósoklevelet szerzett. Ezen útja alkalmával Hollandiát és Angliát is meglátogatta.

Sárváry Pál halotti anyakönyvi bejegyzése

Sárváry Pál (Piskolt, 1765. október 3. – Debrecen, 1846. december 19.) bölcseleti doktor, debreceni professzor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Sárváry Elek hírlapíró, műfordító nagyapja.

Apja Sárváry János református lelkész-író volt.